2012. március 10., szombat

Oszkár, te szentimentális!

Miután Zenka kommentelt, hogy írjak filmekről, eszembe jutott, hogy hoppá, én akartam egy Oscar-jelöltekről szóló posztot. Persze még az Oscar előtt...utána átmentem idegbetegbe, és úgy gondoltam, hogy a vérnyomásomnak lehet jobb lesz, ha nem írok egy szót sem. 
Tudni kell hozzá, hogy a mostani könyvundor előtt filmundorom volt, nagyjából ősztől január közepéig, amikor aztán elkezdtem nagy adagokban pótolni az elmaradásaimat. Ennek a legrosszabb mellékhatása, hogy nem tudok evés nélkül filmezni, úgyhogy újabban annyit eszek, mint egy bébidinoszaurusz. Mindegy, ez a kevésbé lényeges információ, inkább következzenek a Legjobb film kategória jelöltjei. Kettőt nem láttam még, a Moneyball-t, és a Rém hangosan, és irtó közelt, előbbit meg fogom majd nézni, ha olyan kedvem lesz, utóbbi nem érdekel.


Utódok: Úgy gondoltam, indítsunk a pozitívumokkal. A fejemben tartott gálán ez a film vitte el a fődíjat, George Clooney-val együtt. Minden tökéletes volt benne, összhangban maradt a dráma, és humor, a karakterek reálisak, jó a zene, jók a színészek. Viszont ez egy modern film, kemény családi dráma, ami leszámol a Hawaii-mítosszal, és olyan mindennapos problémákat rángat elénk, amikkel nem szeretünk szembesülni. Gondolom ezért sem nyerte meg a díjat, de nagyon ajánlom megnézésre mindenkinek. Én még napokig elméláztam rajta, meg igazából még most is mélázok, és talán az összes közül ez adta a legtöbb pluszt. Tervben van a könyv beszerzése, meg a film újranézése. Ja, és imádom benne a badass nagypapát!



A némafilmes: Akinek tetszett, légyszi ne olvasson tovább, senkinek nem célom a lelkébe gázolni, de ez a film annyira rossz, hogy azt nem is hiszem el. Komolyan, minél tovább gondolkozok rajta, annál rosszabb, és annál jobban felbosszant. Azt a tényt, hogy díjat kapott, ignorálom. Nem is tudom, mit vártam, már tavaly a Király beszéde is elég nagy szégyen volt, de ez...mármint magyarázza már meg nekem valaki, hogy miért is olyan menő dolog 2011-ben némafilmet csinálni? Azt leszámítva, hogy az akadémia tagjai úgy vetik rá magukat, mint a kokainra. A sztori borzalmasan rossz, akinek van egy minimális némafilmes előműveltsége, az tisztában van azzal hogy ez mennyire gagyi. Lehetne ripacskodás nélkül is játszani, de az se sikerült, a zene lopás...stb. Befejeztem a fröcsögést, gondolom senki sem kíváncsi rá. Még annyit a végére, hogy ez egy divatfilm, amit divat szeretni, mert annyira eredetinek, és intellektuálisnak érzi magát tőle az ember, ha azt mondja, hogy neki tetszett egy némafilm. Inkább néznének igaziakat.


A segítség: Óriási pozitív csalódás. Szkeptikus voltam, mert sokan, és sokszor dolgozták már fel ezt a szegény feketéket megmenti a kedves, és toleráns fehér, és borzasztóan unom már. Azt gondoltam, hogy túl cukorsziruposnak néz ki, nekem biztos nem fog tetszeni. Aztán mégis. Mert nem csak okos, hanem engem sem néz hülyének. Viszont azt nem árt előre tudni, hogy ez egy női film, női sorsokkal, női gondokkal, amik mellett a férfiak csak statiszták maradnak. Elég sok jelenetet végigzokogtam, nagyon megdöbbentett, hogy ahhoz képest, hogy nem is olyan régen játszódik a film, mégis mennyire más világ volt. Teljesen beleszerettem, már a könyvet is megvettem, csak áradozni tudok róla :)



Hugo: Ez is meglepetés volt. Scorsese régóta nagy kedvenc, de azért amikor megláttam, hogy gyerekfilmet csinál, felszaladt a szemöldököm. Persze kiderült, hogy nincs semmi baj a Hugo-val, sőt, a filmtörténet előtt sokkal inkább (és eredetibb módon) tiszteleg, mint a Némafilmes, de mégsem vagyok benne biztos, hogy 10 év alatt bárkinek izgalmas lehet. Aranyos, ártatlan, gyönyörű a képi világa, a színészek is a legjobbak közül kerültek ki, de nincs érzelmi csúcspontja a filmnek, ami nagyon hiányzik. Csak hömpölyög előre a maga bájos stílusában, elkerül minden komolyabb dámát vagy konfliktust, ezért marad is végig közepes. Azért egyszer megnézhető, nem kimondottan rossz, inkább csak olyan semmilyen, de mégis jobb, mint amire számítottam.


Hadak útján: Jajj, ez vicces volt. Eredetileg nem akartam megnézni, aztán anyukám meglátogatott egyik hétvégén, és kitalálta, hogy menjünk moziba. Odaértünk, pont kezdődött ez, beültünk, majd vörös, szétsírt, bedagadt szemekkel jöttünk ki mindketten két óra múlva. Iszonyú bosszantó, mert tisztában vagy vele, hogy mennyire hatásvadász minden jelenet, de egyszerűen nem bírod kivonni magad alóla, és zokogsz. Legalábbis én, de én mindenen sírok, ez tudott, és a hatás még hatványozódik a háborús filmeknél, az állatos filmeknél pedig tetőzik. Gondoljátok el, hogy hat rám egy háborús-állatos film! Akinek lehetősége van, inkább nézze meg színházban Londonban, mert állítólag sokkal jobb, viszont aki inkább Benedict Cumberbatch-ben, vagy Tom Hiddleston-ban szeretne gyönyörködni, annak a filmet ajánlom.


Éjfél Párizsban: Cukiság Woody Allen módra, ezúttal Párizsban. Itt főleg a kulturális utalások tetszettek, meg maga Párizs, ami mindig varázslatos, de főleg éjfélkor, vagy esőben. Nem örültem, amikor felismertem, hogy hasonló problémákkal küzdök, mint a főszereplő, aki visszavágyik egy régebbi korba (ő éppen Párizsba, a 20-as évekbe), mert azt hiszi, hogy ott minden jobb, és boldogabb. Ettől függetlenül nem szomorú film, inkább visszaadja az ember életkedvét, és sürgős repülőjegy foglalásra készteti. Vagy ha arra nem is, azért keresünk egy Hemingway kötetet a polcon.


Az élet fája: Sajnos olyan régen láttam, hogy teljesen elfelejtettem. Annyi maradt meg, hogy maga a film része nem fogott meg, viszont a kb. 20 perces evolúciós kisfilm igen, azt azóta már újra is néztem, de csak magában, a film többi része nélkül. Azt hiszem, még nem vagyok elég felnőtt, hogy megértsem.

Most ti jöttök! Tervezitek megnézni valamelyiket? Vagy láttátok már? Hogy tetszett?

15 megjegyzés:

  1. Jó kis poszt volt ez :)
    A Hugo-t, meg a Hadak útjánt akarom megnézni, bár lehet, nem lesz egyikből sem semmi a közeljövőben.
    Bocs, hogy ezt mondom, de sokkal jobb ez a sablon :)

    VálaszTörlés
  2. Köszi, tudom :) az előző kényszermegoldás volt, mert elromlott valami, aztán semmi kedvem nem volt kijavítani, és az volt az egyetlen sablon, aminél nem látszott. majd azért összerakok valami tartalmasabbat egyszer a távoli jövőben.
    (bár nem szép dolog senkit ilyesmire biztatni, de mindkét említettet meg tudod nézni online :)) az Éjfél Párizsbant láttad? szerintem neked nagyon tetszene!

    VálaszTörlés
  3. A Moneyball szerintem jó, mindennel együtt, a Hugo-t meg kéne nézni az Utódokkal egyetemben, az Éjfélkor Párizsbant nem vagyok hajlandó, MERT MI AZ, HOGY EZ AZ OWENGYEREK JÁTSZIK BENNE????!!!! nem bírom elviselni azt az embert!!!! Az élet fája szerintem zseniális,Bradbácsi elemében volt ebben az évben :D Ja és igen, A segítséget is meg kéne nézni. (Úristen, megint az olvasnivalókkal fogok lemaradni, ÉRZEM!)
    A némafilmest én nagyon élveztem, ezért nem is olvastam tovább az első mondatnál : D (nem, nem ám, dehogyis)- csak annyit, hogy valószínűleg azért volt jó, mert teljesen más koncentrációs igényt vet fel, mint egy színes hangosfilm, egyébként a sztori tényleg semmi, az pedig, hogy egy cukimuki (na jó, tényleg édes) kutyával nyerünk egy Oscart, az mi???!!! (Kérdem én!!) Formanyelvileg okés volt, de nem egy nagy durranás - itt megint arról lehet szó, hogy a sznob és prűd amerikai vénemberek nosztalgikusan törölgették könnyeiket, "bezzeg az én időmben" felkiáltások közepette. (Zárójelben hozzáfűzés a prűd amcsi vénekhez - MI AZ, HOGY A SZÉGYENTELEN MÉG JELÖLVE SEM VOLT?! -ez sem történhetett volna meg Európában, na de mindegy.) Lassan ott tartok, hogy írtam egy blogbejegyzést : D de esküszöm, hogy végeztem : D

    VálaszTörlés
  4. http://napiheni.blog.hu/2012/02/05/a_penzcsinalo_moneyball elfelejtettem a Moneyballhoz önreklámozni : D

    VálaszTörlés
  5. haha, Owen Wilsonnal szemben nekem is fenntartásaim voltak, mert szintén utálom, de szerintem ettől függetlenül nézd meg az Éjfél Párizsbant. nem a Wilson-os részek a lényeg benne :D
    a némafilmessel nekem az a fő bajom, hogy ha beraknánk az igazi némafilmes korszakba, akkor senki nem is foglalkozna vele, mert annyira semmilyen, és a némafilmek közül a gagyi szerelmes, táncikálós, kiszámítható, és bugyuta vonalat képviseli, míg szerintem sokkal érdekesebb, és értékesebb egy Méliés-film (csak hogy maradjuk az Oscar témánál, róla szól a Hugo).
    és igen, mi az, hogy a szégyentelent nem jelölték? meg mi az, hogy Fassbender-t se? :)
    elolvastam, amit a Moneyball-ról írtál, és most már tényleg kíváncsi vagyok rá :)) be is teszem a blogod a linkek közé.

    VálaszTörlés
  6. óóóó, hát egyetértünk : D
    kösziköszi a linket :)

    VálaszTörlés
  7. Az Utodok kedves, aranyos kis film, amikor kell, akkor vicces, amikor kell, akkor eppen ad egy gyomrost, bar allitolag Alexander Payne egyik leggyengebb filmje lett (vagyis inkabb a legkevesbe jo), ennek hamarosan utanna jarok. Forgatokonyvert szerintem maximalisan megerdemelt a szobor. A nemafilmes az ev talan legtulhypeoltabb filmje, pont olyan, mint egy nemafilm, es tenyleg, na es? Marmint ha en csinalok mondjuk egy giallot, akkor az nem tisztelges a giallo mufaja elott, meg a 70-80-as evek olasz mufaja elott, csak egy ujabb giallo, egy a sok kozul. Nekem amugy nem volt bajom, szerintem nem rossz film, vagyis elmeletben az, de olyan ugyesen hatasvadasz, hogy nekem sikerult eladni, bar fel ev mulva mar nem fogok ra emlekezni sem. A Hugo viszont maga a varazslat, vegigmosolyogtam a filmet, Ben Kingsley jatekat imadtam, es a film utan rogton be is potoltam Meliestol, amit meg nem lattam, na EZ tisztelges a mozi elott, igy kell ezt (megjegyeznem meg az Ed Woodot, de ha mar filmek elotti tisztelges, akkor meg "kategoriajan belul" a Grindhouse filmek is ezerszer jobbak, a Kill Billrol mar nem is beszelve). Amibe egyedul bele tudok kotni, az a film ritmusa, kicsit egyenlotlen volt. Az elet faja szerintem egy ordas nagy bloff, kar, hogy a nacis viccevel Von Trier kiirta magat a versenybol, mert a Melancholia sokkal jobb, latvanyosabb, szebb, stb. Mondjuk Az elet faja is tobbe-kevesbe mukodik, a szineszek egytol-egyig zsenialisak, a jelenetek is hatasosak, az ketsegtelen, hogy Malick tud rendezni, viszont uzennem neki azt, amit Christopher Plummer is uzent neki: "Terry, get a fucking writer!". A Midnight In Parisrol tudod a velemenyem :) tetszett, bar dijat nem feltetlenul adnek neki. A Moneyball az tipikus Aaron Sorkin film, rohadt jo szineszek dumalnak 100 (vagy tobb) percen keresztul, neha seta kozben. Ha a Charlie Wilson, az The Social Network, vagy a West Wing tetszett, akkor ez is fog. Sportfilm, fogalmam sincs a baseballrol, de ertettem mindent a filmben, szoval ez se rettentsen el. Brad Pitt ugyan egy halom jobb alakitast tudott mar le, de itt is rohadt jo, a forgatokonyv hibatlan, es keruli a sportfilmes kliseket. Nincs nagy osszeborulas, az utolso percben lassitott felvetelben megnyert meccs, az utolso pillanatban gubanc, ami pont a meccs vegen megoldodik, meg hasonlo ilyen unasig latott dolgok, kerul mindenfele giccset. Egy ember tortenete, aki fogott egy halom alulertekelt jatekost, es olyan csapatot rakott ossze, ami a millios fizetesu sztarokbol verbuvalt zsoldoscsapatokat leverte. Persze ongyilkos tervnek igerkezett, egy halom nehezseggel kellett megkuzdjon, szoval tipikus "kis ember nagy dolgokat visz veghez szereny korulmenyek kozott" film. A The Help, War Horse, meg a Rem hangosan kimaradt eddig, valahogy nem igazan hiszem, hogy tetszeni fognak nekem, de meg azert is megnezem majd oket (hogy majd jo hangosan csattogtassam az asztalt - vagy eppen a homlokomra csapjak, hogy tevedtem). Spielberget megint szeretem a Tintin miatt, nem merem megnezni a csatalovat, mert meg megromlik megint a kapcsolatom a direktoratyauristennel :D (ot mindig vagy imadom, vagy utalom, nincs atmenet.)

    amugy filmek, amik a Oscarrol lemaradtak, pedig, es ajanlom oket megtekintesre, mert jobb, mint a legtobb jelolt:
    Beginners - aranyos-melabus szeremes sztori
    Take Shelter - Michael Shannon olyant alakit, amilyet egyik szinesz sem az idei jeloltek kozul, tovabba a film is hibatlan
    The Guard - buddy cop movieba hajlo komor, politikailag inkorrekt, ebenfekete humorral operalo drama, Brandan Gleeson pedig az egyik legalulertekeltebb szineszek egyike, itt is zsenialisat alakit
    + Young Adult, a film maga sem rossz (es eleg nagy gyomrost ad), de amit Charlize Theron es Patton Oswalt alakitasa szegyen, hogy meg jelolest sem ert, fantasztikus mindketto benne, foleg Theron

    VálaszTörlés
  8. Én A segítségre meg a Hugo -ra vagyok nagyon kíváncsi. Tiszta szégyen, az Éjfél Párizsban -ról most hallottam először (látszik, mennyire nem kísérem figyelemmel a filmes újdonságokat. ejnye..), és tökre kedvet kaptam hozzá. :-)
    A segítség c. könyvet már olvastam korábban, és tök érdekes amit írsz, mert nekem a könyv pont az, hogy túl "könnyű" volt (vagy hogy is mondjam. Persze, nem volt rossz, mert tetszett, csak kicsit komolyabbra számítottam), de ezek szerint akkor a film kicsit komolyabbra sikerült.

    A némafilmes abszolút kiütve, már többektől hallottam negatív kritikát róla, szval az nálam inkább felejtős.

    VálaszTörlés
  9. @Heloise: A film se komoly annyira, inkább arra gondoltam, hogy nem keni el a problémákat, meg nem finomkodik nagyon, én legalábbis teljesen ilyennek képzelem az akkori cselédek életét. És az is tetszett, hogy nem csak negatívumokat mutat. A könyvről is nyilatkozok valamikor a távoli jövőben, még csak az első fejezetet sikerült elolvasnom, és megőrülök a nyelvezettől :P
    Éjfél Párizsbant pótold, mert neked is tetszene :)

    @mrscottpilgrim: pont tegnap néztem meg a Young Adult-ot, rettenetesen nyomasztó volt :S majd írok róla valami hosszabbat.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. egyebkent az In Bruges-t mar lattad? :)

      Törlés
    2. még nem, nem sietek sehova.

      Törlés
  10. Hú, most felkeltetted a figyelmem A segítségre, be kell szerezni a könyvet, nincs mese. :)

    VálaszTörlés
  11. ó édes istenem, a némafilmes annyira rossz volt! csak ültem, és végig azon gondolkoztam, hogy ha most otthon lennék (moziban láttam), már réges rég kikapcsoltam volna.
    az utódokkal kapcsolatban meg ambivalensek az érzéseim, mert közben tetszett meg lekötött, de amúgy meg visszagondolva uncsinak tartom.
    és akkor az oscarra jelölt filmek: a midnight in paris-t, a moneyball-t, és az élet fáját mindegyiket elkezdtem, de nem bírtam megnézni (pedig woody allent nagyon szeretem).
    a lovas spielberg nem érdekel, meg az hugo sem keltette fel az érdeklődésem.
    de a némafilmes, vissza kell térnem rá: valami eszméletlen rossz film :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. én abban a tudatban néztem végig a némafilmest, hogy nem hiszem el, hogy ennyire rossz, és majd a végén biztos jó lesz, de nem :S
      nem tetszett a midnight in paris? :O defura. pedig az olyan kis kedves, varázslatos, amiről azt gondolnám, hogy mindenkinek tetszik. én woody-nak inkább a régebbi filmjeit szeretem, amiket a 70-es 80-as években csinált, az újak között kevés az eredeti ötlet, de ez pont tetszett.
      a segítséget láttad?

      Törlés