Merre tart a gyerekkönyvkiadás?

Hatodik alkalommal szervezett Mesebeszéd-szimpóziumot a Fiatal Írók Szövetsége. A Szatyor Bárban összegyűlt érdeklődők ezúttal a gyerekkönyvkiadás aktuális helyzetéről hallgathattak kerekasztal-beszélgetést. 

A moderátor Szekeres Nikoletta szerkesztő-kritikus volt, vendégei pedig különféle gyerekkönyvkiadók munkatársai voltak: Balázs Eszter Anna és Papp Miklós, a Kolibri főszerkesztője és igazgatója, Érsek Nándor a Scolar Könyvkiadó tulajdonosa, Merényi Ágnes, a Móra Kiadó főszerkesztője, és Nyulas Ágnes, a Cerkabella tulajdonosa.

(Nyulas Ágnes és Szekeres Niki)

A gyerekkönyveket láthatóan kevéssé érintette a recesszió, folyamatos eladási növekedést produkálnak. Ezt a jelenséget Merényi Ágnes azzal magyarázta, hogy a felnőttek saját maguktól sok mindent megvonnak, de a gyerekekre a válság ellenére költenek. Megfigyelhető ezenkívül a gyerekirodalom újjászülető népszerűsége is, mely az elmúlt évtizedben folyamatosan áramlott be nyugatról, s ami szintén a gyerekkönyvek stabil felvevőpiacának kialakulását segítette. Papp Miklós szerint fontos a kiadók közti állandó verseny is, valamint az is meghatározó kérdés, hogy tudnak-e élni a kiadók az egyre elterjedtebb elektronikus eszközök kínálta lehetőségekkel , tudnak-e ezen a téren is (interaktív gyerekkönyvek) lépést tartani az aktuális trendekkel. 

A jelenlegi gyerekkönyvpiac tehát mindenképpen izgalmas színtér, ahol meglepően merész könyvek is megjelennek; ám a merészség mögött inkább a kihívás az, ami vonzza a kiadókat, nem a profitorientáltság, hiszen mindannyian tisztában vannak vele, hogy ezekből a könyvekből várhatóan nem lesznek bestsellerek. Merényi Ágnes szerint a szülők meglehetősen konzervatívak a gyerekkönyvek kiválasztásánál, vásárláskor leginkább a saját gyermekkori olvasmányélményeiket keresik, bizalmatlanok az újdonságokkal szemben. A kis kiadóknak viszont érdemes rizikósabb könyvekkel előrukkolni, ha azt akarják, hogy észrevegyék őket az egyébként zsúfolt gyerekkönyvpiacon. Balázs Eszter Anna hozzáteszi, nem könnyű kiszámítani, hogy miből lesz végül siker, hiszen láthattunk már olyan - külföldön óriási rajongótáborral rendelkező könyvet, amely itthon megbukott.

(Érsek Nándor és Merényi Ágnes)

A célcsoport elérésének eszköze minden kiadónál más és más, ám abban minden résztvevő egyetértett, hogy a kamaszok figyelmét a legnehezebb felkelteni. Fontos az online jelenlét, főként a közösségi oldalakon, valamint a kiadók által szervezett játékok, és az íróval való személyes találkozás. Nyulas Ágnes a Cerkabella Vihar című könyvét emelte ki, melyet külsőleg próbáltak igazán figyelemfelkeltővé formálni egy filmes szakember segítségével, így lett fémes csillogású, egy fémszekrényre hajazó, a deszkás szubkultúrát megszólító borítója. A Kolibri A leleményes Hugo Cabret megjelenését a film hazai bemutatójához igazította, a könyvön külön szalag hívta fel a vásárlók figyelmét a filmre. Egy másik könyvüket, az Éjszakai cirkuszt már külföldön is nagy felhajtás előzte meg, készült hozzá játék és könyvtrailer is. A Móra a Tabu-könyvsorozathoz az online játékok mellett  filmvetítéssel egybekötött előadás-sorozatot szervezett, ahol a film megtekintése után a fiatalok egy szakértő előadó bevonásával beszélgethetnek az őket érintő, sokszor tabunak számító problémákról. Janne Teller Semmi című könyvének népszerűsítésére nagy figyelmet fordított a Scolar, az írónőt többször is elhívták Magyarországra - Érsek Nándor szerint ez fontos egy új külföldi szerző bevezetésénél. Azonban a legtöbb kiadónak nem fér bele a költségvetésébe a komoly reklámkampány, így kénytelenek az ingyenes, online felületekhez fordulni. 

Szóba került az a külföldön is egyre gyakrabban megfigyelhető jelenség, hogy a kiadók csoportokba tömörülnek, vagy több kiadó összeáll. Ez történt nemrég a Csimotával és a Csodaceruzával, akik csatlakoztak a Mórához, mert  -  bár attól nagyon eltérő profillal rendelkeznek - úgy gondolták, együtt biztosabb jövőjük lehet.

(Papp Miklós, Balázs Eszter Anna, Érsek Nándor és Merényi Ágnes)

A gyerekirodalom-kritika kapcsán többféle vélemény is elhangzott. Papp Miklós szerint az ügyes kiadó már megjelenés előtt bevon pár kritikust a munkába, Merényi Ágnes szerint a kritikák elsősorban az aktuális trendet vázolják fel jó előre, vagyis abban segítenek, hogy milyen könyvet érdemes kiadásra kiválasztani. Érsek Nándor szerint mindenhol irodalmi klikkek vannak, éppen ezért szinte mindegy, hogy mit írnak a könyveikről, csak írjanak. Balázs Eszter Anna szerint nincs igény a kifejtős, elemzős kritikákra, az olvasók inkább a rövidebb recenziókra kíváncsiak.

Az utolsó blokkban Szekeres Niki az Illusztrátor Pajtások kérdéseit tolmácsolja, akik bár nem jelentek meg, mégis nagy összenézésekre késztetik a beszélgetőket. A bizalmatlanságot sugalló kérdésekkel láthatóan senki sem tud mit kezdeni, Érsek Nándor meg is jegyzi, hogy ennél sokkal jobb a kapcsolat kiadó és grafikus között. Papp Miklós úgy véli, ha megtalálják az egymáshoz passzoló író-illusztrátor párost, akik kiválóan tudnak együtt dolgozni, akkor a kiadónak alig kell beleszólnia a munkafolyamatba. Merényi Ágnes viszont úgy gondolja, hogy a könyvet elsősorban a kiadó készíti, és sokszor előfordul, hogy a grafikus nincs is tisztában vele, kivitelezhető-e az elgondolása. A többiek egyetértenek abban, hogy nem szabad semmit lenyomni a grafikus torkán, a könyvet kiadónak, írónak és illusztrátornak közösen kell előállítani. Azt is elismerik ugyanakkor, hogy nyomdai hibák előfordulhatnak, így lehetséges, hogy a kész könyv nem egészen úgy néz ki, ahogy várták.

Szekeres Niki végül megkérdezte a résztvevőktől, melyik könyveket várták a legjobban, melyekre a legbüszkébbek. Érsek Nándor a Johanna a vonaton című Scolar-újdonságról ejtett pár szót, Balázs Eszter Anna pedig Finy Petra vadiúj verseskötetét, a Szulyovszky Sarolta által illusztrált Egy marék buborékot emelte ki. Merényi Ágnes kedvence Erdős Virág Pimpáré és Vakvarjúcska című verses mesekönyve volt, Nyulas Ágnes pedig A Fásli utcai állatkórházat választotta. 

(Megjelent a prae.hu-n. Fotó: Szatyor Bár és Galéria)