Gondolom minden könyvhörcsög szembesült már a költözés rémével. Lepakolni a könyveket a polcról, dobozokba rakni, szállítani, kipakolni, rendezgetni. Külön probléma, ha albérletben lakik az ember, és nincs saját könyvespolca, hanem csak ami a lakással jár. Ez persze általában túl kicsi. Túl vagyunk a lepakolás-dobozolás-szállítás-kipakolás terroron, amikor szembesülünk vele, hogy hoppá, a könyveinknek csak a harmada fér el az új lakásban lévő polcon. Jön az eszeveszett helykeresés, kupacokba rendeződnek a könyvek, és birtokba veszik a lakást. Ilyenkor nem tanácsos új könyvet venni, de persze nem bírjuk ki, muszáj hetente többször átböngészni az akciókat, antikváriumokat, régikönyveket, rukkolát. Szóval a könyvkupacok csak nőnek, és nőnek. Övék minden asztal, a bárpult, mindegy egyes szabad négyzetcentit hamarosan elborítanak. Bár már öt hónapja költöztünk az új lakásba, még mindig nem oldódott meg a könyvprobléma. Először halogatjuk a polcvásárlást, aztán kezd egyre sürgetőbbé válni a dolog, ugyanis mindenhol könyvek vannak. De tényleg mindenhol.
Ha rászántuk magunkat a vásárlásra, akkor jön a következő óriás dilemma (ez van most): milyen polcot vegyünk? Ne legyen drága, de legyen szép, ne nézzen ki úgy, mintha egy nemrég meghalt nagymama házából került volna épp elő. Arról, hogy a bútorok passzoljanak egymáshoz, már rég lemondtam. Ebben a szedett-vedett kis lakásban még rendben van a káosz, de majd ha egyszer elköltözünk valami nagyobb helyre, akkor az a titkos álmom, hogy francia vidéki stílusú házunk legyen.
Na mindegy, nem is ezt akartam írni, hanem hogy sürgősen szükségünk van egy (vagy több) könyvespolcra, úgyhogy most ehhez keresek ötleteket. (Mennyivel egyszerűbb lenne az életünk, ha nem gyűjtenénk mániákusan a könyveket...)
(A pasimnak valószínűleg inkább egy ilyen Tardis kéne.)
0 Megjegyzések