Kerstin Gier: Zafírkék

"Minden kor egy-egy szfinx, mely szakadékba veti magát, amint talányát megfejtették."

Hátizé...nekem ez a könyv ilyen titkos perverzióm. Az első részt pont egy éve olvastam, hatalmas meglepetés volt, nem gondoltam volna, hogy aminek a borítójára ki van írva, hogy "Időtlen szerelem", az nekem bejön. Persze szokás szerint tévedtem. Lehúztam az évet, úgy, hogy közben állandóan figyeltem a Könyvmolyképző megjelenéseit, hátha ott lesz köztük a Zafírkék, de képesek voltak egy évet várni vele! (Remélem a Smaragdzöld legkésőbb Könyvfesztiválra érkezik, mert ha nem, akkor hiperventillálok. És ha pl. Armstrong-tól meg tudtak jelentetni két könyvet egy évben, nem hiszem, hogy olyan bonyolult lenne Gier-t is benyorsítani.) Na szóval, megjelent végre valamikor december elején, de szemben a világ más tájain uralkodó kiadói trendekkel (először ebook, aztán keményfedél, és csak utoljára jelenik meg a puha kötés), kihozták puha borítóval. Még jó, hogy nem veszem meg úgy, ezzel a könyvvel sznob vagyok, és keményfedél KELL! Így aztán megint várhattam, és várhattam, egészen karácsonyig, amikor is egy éjszaka alatt kiolvastam. És most megint várhatok!

Az egyetlen, és legkomolyabb problémám ezekkel a könyvekkel, hogy idegesítően rövidek. Mindig épp csak beindul a sztori, aztán vége is van. Nekem ennyi nem elég. (Szerencse, hogy a harmadik rész jóóóval hosszabb lesz, mint az eddigiek.) Ritkán vagyok így, mert a legtöbb ifjúságiból bőven elég 300 oldal, néha még sok is, meg általában addigra már ki is fullad a cselekmény, és megcsömörlök az erőltetett poénoktól. Azért persze hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem aggódtam...a könyvsorozatoknál sose lehet tudni, a trilógiák második része pedig különösen érzékeny pont. Szerencsére a Zafírkék teljesen ugyanolyan, mint a Rubinvörös, csak talán egy ici-picit felszabadultabb, és humorosabb. Nem is telik el idő a két kötet között, rögtön a gyóntatószékben kezdünk, ahol Gwendolyn-t hagytuk az első rész végén, bájgúnár Gideon-nal.  

Még több időutazás, még több rejtély, egy kevés puncs, meg egy kajla vízköpődémon gondoskodnak róla, hogy Gwen ezúttal se unatkozzon. Még én sem tudom, hogy kiben lehet megbízni, ami kissé bosszantó, de az biztos, hogy a pasikban semmiképp. Ja igen, ha már így szóba került, felbukkan egy sármos, szőke francia is, aki nem mellesleg remek kódfejtő. Charlotte ugyanolyan kiállhatatlan liba, mint eddig, a gróf pedig...nos, őt továbbra is körüllengi egy misztikus atmoszféra, ami miatt kicsit borsózik tőle az ember háta.

Próbáltam megfogalmazni, hogy mi tetszik ebben a sorozatban, de nem ment. Egyszerűen instant imádatot vált ki belőlem, és visszavedlek vigyorgó idiótává, aki Bon Jovi Hallelujah-ját énekli. Van egy olyan sejtésem, hogy a stílusa lehet a titkos összetevő fő eleme, mert kínlódás nélkül marad laza, fiatalos, és vicces. De tényleg, én is röhögök rajta, pedig olyan aztán ritkán van. Persze vannak benne drámák, de szerencsére az Gier nem veszi halálosan komolyan magát, és a szenvedést, amit más írók Miss Meyer képesek elhúzni két könyvön keresztül, azt ő lerendezi egy oldalban, mert hát a főhősnő sem teljesen hülye, és tudja, hogy neki a hisztizésnél fontosabb dolga is van. Vagy ha nem tudja, akkor vannak értelmes barátai, akik felvilágosítják. A korábban említett vízköpődémon, Xemerius, például nagyon jó az ilyesmiben :) Ő egyébként rekordsebességgel lett a kedvencem, és nekem is kell egy itthonra háziállatnak. 

Szintén imádom a fejezetek elején lévő idézeteket, mert lehet nem értem elsőre, hogyan kapcsolódik a történethez, vagy esetleg csak később jövök rá, de nagyon jól be vannak építve, és fontosak. Nem csak olyan dobjunk a fejezet elejére egy idézetet, mert az mostanában trendi módon, hanem tényleg a sztori szerves része. Végigolvastam a könyvet, aztán elolvastam csak a fejezetek elején lévő idézeteket, és egészen megvilágosodtam. 

Az első észhez hasonlóan külsőre is tökéletes, a szöveg most kékkel van nyomtatva, a borítóba szerelmes vagyok, és ha nem lenne a Nevenincs és sosemvolt hercegnők, simán elvinné a legszebb idei könyv díjat, amit a fejemben osztanak ki minden év végén. Kicsit lehet sok volt az ömlengésből, de lelkes vagyok :) A harmadik részt pedig minél hamarabb a karmaik közé szeretném kaparintani.

értékelés: 5/5*